Az egyedül élők száma világszerte rohamosan növekszik, az egyszemélyes háztartások globálisan az összes háztartás egyötödét teszik ki. Ez a jelenség hazánkban is megfigyelhető, ahol több mint 1,4 millió ember él egyedül, ami azt mutatja, hogy olyan csoportról van szó, amely már most meghatározó részét képezi a társadalomnak. Ezt ismerte fel többek között az Egyedülfekvők.hu, amely kezdeményezést kolléganőnk, Vadas Henrietta álmodott meg, a DeepInsight pedig örömmel vállalta ennek a támogatását, mert hisszük azt, hogy ennek a társadalmi csoportnak a megítélésén javítani kell.

Az  Egyedülfekvők.hu elsődleges célja, hogy hogy párbeszédet indítson az egyedül élőkkel kapcsolatos tévhitekről. Az oldal az indulás alkalmából reprezentatív kutatást végzett az egyedül élők megítéléséről. A felmérés eredményei igazolják, hogy a magyarok megosztóan vélekednek erről a csoportról. Számottevő azoknak az aránya, akik a berögzült sztereotípiák mentén gondolkodnak, ugyanis minden ötödik ember nyilatkozta azt, hogy az egyedül élők magányosak és boldogtalanok, és közel ugyanennyien mondták azt, hogy egyedül élni kiszolgáltatottsággal jár, mert baj esetén nincs kihez fordulni.

Az oldal egy új kifejezést is meg szeretne honosítani, az egyedülfekvők fogalmát, amely alatt azokat a személyeket értik, akik tartósan egyedül élnek. Ők azok, akiknek ugyanolyan életük van, mint bárki másnak, csupán annyi különbözteti meg őket a többiektől, hogy este nem fekszik mellettük senki sem. „Az egyedül fekvés az én értelmezésem szerint az egyedüllét legigazibb módja, amelyben ott lapulhat a mardosó félelem és a bizonytalanság, miközben megbújhat mellette a megbékélés, a szabadságérzet, vagy akár a vágyakozás is egy másfajta élet iránt” – fejtette ki Vadas Henrietta, az egyedülfekvő kifejezés megalkotója.